az érkezés

Megérkeztem. Ismét itt vagyok a híres, vagyis egyáltalán semmiről sem híres Ausztriában. Nem igazán fogom még fel ezt az egészet, a vonaton sem tudtam átélni az utazás örömét, mert azzal kellett foglalkoznom, h ne tapossanak el. Nem volt az a szokásos izgalom, vagyis az a mosolygós izgalom. Ádi kikísért az állomásra, meg előtte Erika is átjött, h még dumáljunk kicsit. A héten volt bennem egyfajta sértődöttség, de azt hiszem ez inkább valamiféle búcsú volt. Mindenkire kicsit megsértődtem, h könnyebb legyen az elválás. De aztán ez múlt a búcsúbuli után, hálás vagyok azoknak, akik ott voltak. Néha olyan nehéz túllépni a saját sérelmeinken. Én is azon nyafogtam, h Erika mennyit késik, és közben ott voltak körülöttem 10en. Másnap pedig Ádi hazajött, h az utolsó éjszakát együtt töltsük. Akkor arra gondoltam, h bárcsak többször hozott volna valamiféle áldozatot értem, és igen néha kellett volna az egómnak meg még nem tudom mimnek, és nem tudom miért. Nem éreztem, hogy fontos vagyok Neki. Mostanában inkább idegesítettem, sőt igazából mindig dühös lett, amikor én is az voltam. Abszolút nem tudta kezelni ezeket a kitöréseimet és a saját érzelmeit sem. Igen ezt kéne megtanulnia, h meg tudja fogalmazni mit érez és gondol. Mindig láttam az arcán, ha valami nem tetszett neki, de mégsem küldött el a picsába vagy szállt vitába velem. Pedig talán úgy csökkent volna a feszültség, mert a süket fallal nem lehet problémákat megoldani. Valahogy mi ezt nagyon elcsesztük, mármint a konfliktuskezelés részét. Most valahogy reménytelennek látom azt az egészet, kisiklott dolognak, aminek a fájdalmát még képtelen vagyok felfogni. Látom a romokat, megrepedt szikladarabokat.. Látom a kapcsolat szanaszétzúzott darabjait, látom a lelkem morzsáit, reménytelen. És igen, ez egy óriási fájdalom és gyász, hogy valakivel, akinek a puszta lényét így szereted nem működik. Pedig működnie kéne, ha a szeretet az alap, csak az a kérdés, hogy ki az aki nem szeret úgy, mint ahogy azt állítja... Ki az, aki nem adta át magát? vagy csak elmúlt? vagy csak nem megy? ezekre nem kaphatok választ, nincs jó és rossz döntés, nincs  semmi. semmi sincs, csak csend. 

Ezt a képet még otthon csináltam az erdőben, vagy denevér vagy szív. Ki minek látja...