„Reggeli után, amelyhez szinte hozzá sem nyúltam, rögtön felkerekedtem, egyedül kószáltam a Sázava partján, mert többé látni sem akartam senkit, nagyon neki voltam keseredve, mert lám, alighogy az ember akárcsak egy kicsikét is a szívébe zár valakit, az illető egyszerűen és nagyszerűen veszi a kalapját és felszívódik. Ez nemcsak sértettség volt, hanem valami sokkal mélyebb, ha értenek engem, ha érteni akarnak… „
(Jirí Kratochvil: Kushadj, Bestia!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése