Mi ő nekem?
Tán látomás, délibáb, kifordult világ?
Újdonság, kimozdít, halkan közelít.
a megszokottól merőben más,
s így kezdetét veszi az olvadás.
(Tél közepe volt,
hó nélkül, enyhe január
fülemüle utca, normafa,
szitáló eső
sötétben haladtunk,
magába szippantott, elnyelt
az erdő.)
Tán szellemek súgták: vigyázz!
Légy kimért, óvatos
Hisz a folyékony, télen
Nem a legjobb halmazállapot.
(forró csoki és gőzölgő tea,
Kis vendéglő, békés,
nyugodt,
Ő közelebb húzódik, és én
megijedek.)
Szellemeknek hinni butaság,
A félelem fél élettel jár,
A könnyedség régi álom,
akarat..
Adna valaki kölcsön hozzá
szárnyakat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése