Ajj annyira rég írtam, és ma már megint elment az egész napom. Pedig fontos nekem ez a blog, mert jó h nyomon tudom követi h mit csinálok, hol tartok, miket érzek. Csak most dolgoztam a hétvégén, előtte 2 napig meg depi voltam, nem volt hangulatom semmihez és senkihez, csak be akartam bújni a takaró alá és drámákat nézni meg sírni. de persze h a melóban bőgtem el magam és nem otthon, de már túl vagyok rajta. Csak hiányzik Ádi. Történt egy csomó dolog, de most nehéz visszaemlékezni. Tegnap buliztunk, azt tudom. Jó volt, főztek gulyáslevest meg jó társaság gyűlt össze, nevettünk, kicsit berúgrunk, de kb ennyi. Berni nagyon szét van zuhanva, szörnyű látványt nyújt, lassacskán segítségre lesz majd szüksége, mert ez a rengeteg fű kicsinálta, nah meg a reménytelen szerelem...
Most olyan jó kedvem van, mert írt Erika is csomót meg Tomi a moziból, épp chatelek vele és feldob. Ma pont ezen agyaltam, h kicsit nehéz mert fél lábbal még otthon vagyok, fél lábbal itt... de aztán rájöttem h mindig olyan negatívan látom a dolgokat. még mindig, de már észreveszem egészen hamar. ez már változás.
Fotók jönnek majd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése