Most nagyon rá szeretnék feküdni a jógázásra. Tetszik maga a filozófia, a gyakorlatok, hogy minden póz olyan átgondolt és kecses, hogy belső erőt ad, hogy összekötik a mozgást a lélekkel. Ez a belső erő dolog nagyon fontos, szerintem minden ezen múlik. Ha elhiszem, hogy képes vagyok rá, ha tényleg rákoncentrálok menni fog, ha nem elsőre, akkor másodszorra. A gyakorlatok is nehezek, van ami nem megy elsőre, de már 2.3. alkalommal érzed, h egyre jobb. Pl már majdnem a nyakam mögé tudom tenni a lábam, ami olyan hihetetlennek tűnt először. Mondjuk az is hihetetlen volt számomra, hogy itthon neki fogok állni, de tényleg arra van idő, amire szánunk, mindenkinek más a fontos. Nah meg ki lehet mindent magyarázni.
Ma melóban megint a nyomorék, kapkodós nővel voltam. Az elején még sajnáltam, h mennyire szerencsétlen, de mellé gonosz is, uh már leszarom. Figyel, h esetleg kiszúrja, ha valamit elrontasz, vagy másképp csinálsz, de azt nem veszi észre h naponta több dolgot elront. Kapkod, mindent szanaszét hagy, folyton utána pakolok, tényleg az agyamra megy. meg mindenkinek, már hónapok óta ki akarják rúgni, de senkinek sincs vér a pucájában. Még bent van a magyar pasi, akinek tüdőgyulladása lett, és mindig jön dumálni. Ma kaptam tőle több mint 6 euro borravalót:O Ilyenkor ilyen "társaslágási ribancnak" érzem magam, nm szívesen fogadtam el, de tudom h csak kedveskedni akart. Szar lehet így egyedül kórházban feküdni mindenféle rokon vagy barát nélkül, én tuti nem viselném ilyen jól...
Holnap szépségdélelőttöt tartunk Nórával, aztán megyek edzeni Arminnal. Jah és ma csomót olvasgattam a szakdogatémában. Éljen.
Jógás kép, szar háttérrel, csak át akartam adni a hangulatot:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése