Milyen rossz lehet, ha már nagyon sokáig rosszul érezted
magad, hirtelen ráeszmélni h már nem is vagy rosszul. Olyan mintha hirtelen
abba kéne hagyni valamit, amit már nagyon megszoktál, ami már annyira beépült
az életedbe. Mit csinálsz utána? Mihez kezdesz majd? Ez is valamiféle ürességet
hozhat magával. Mert a semminél végülis még a rossz is jobb. Vagyis a semmivel
nem lehet semmit kezdeni. Ezért nehéz a váltás, kell valami ami felváltja a
jót, nem ugorhatsz a semmibe, a feketeségbe, a végtelen ürességbe.
A drogokról is ezért nehéz - más függőségbe való beleugrás
nélkül - leállni. Nem lehet csakúgy egyik percről a másikra megszakítani azt,
ami az életed nagy részét kitöltöttek, ami perceken, órákon, napokon, hónapokon
át irányította a gondolataidat, a látásmódodat. Ezért megértem őt. Jobban van,
de még nem kész a váltásra, nem ugrik a semmibe. És ez így helyes, majd szép
lassan…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése