2014. szeptember 13., szombat
lekestem a buszt
Most ertem haza a varosbol, gyalogolnom kellett, mert megsem ment busz abban az idopontban ami az interneten volt. Éjjel eleg durva volt atmenni az erdos reszen, ahol semmi mesterseges feny sincsen. Semmi, csak vegtelen csend es a termeszet neha felbukkano zajai. Csodas es egyben ijeszto, mivel nem igy szocializalodunk. Aztan rajottem, hogy nem felek, az allatoktol nem. De amikor a mezo mellett setaltam, eszembe jutottak a vadaszok, es az, hogy ugy erzem magam mint egy uzott vad, barmikor elnezhetik es ramlohetnek. Nem ez lett volna az elso eset a tortenelem soran. Szoval rossz lehet uzott vadnak lenni, koszalni a mezon taplalekert kutatva es egyszer csak bamm. Ennyi volt. Hat ez volt a masik gondolatom. Minek jojjek taxival, ha nem szamit? Nem szamit mi tortenik, nem erdekel, ez csak egy elet. naponta hany allat hal meg azert, hogy mi kielegithessuk az igenyeinket? Naponta hany gyerek hal ehen? Mit szamitana az en eletem? Szabad vagyok. Es ha meghalok, remelem egy allat vagy a termsezet muve lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése