dark paradise

Tudom már régebben jelentkeztem, de most nagyon bele voltam merülve a szakdogás dolgokba, volt ihlet hozzá. ez a szobán is meglátszik, mert óriási kupi van.. Megjöttek a sportcuccaim amiket rendeltem, ma meló után ki is próbáltam őket. Olyan jól esett most, minden tök sötét és csendes volt, még autók is alig jártak az utcán, elkapott az érzés, h ki akarok futni, bírom bármeddig. De aztán vége lett a járdának és visszafordultam, de nagyon feltöltődtem. Utána szaunáztam meg kozmetikáztam és csináltam egy állványt a fülbevalóimnak, ami nagyon tetszik, nah megegyszerűsíti a keresgélést.
Íme:

Volt egy híd, ami alatt sín fut és pont jött egy vonat. Elkapott a gondolat, hogy milyen lenne ha ez lenne életem utolsó fotója. Mármint h beállítanám időzítőre/sorozatfelvételre és leugranék. Pont amikro jön  az éjszakai fényeket magával hozó vonat. Hát nem állati? Amúgy semmi bajom, csak ilyeneken szoktam néha fantáziálni. Meg sok mást. Lassan  készítenem kell egy listát, aminek ez lesz a címe: " Semmibe vett kérések."
Jah és a dark paradise a kedvenc számom most Lana Del Rey-től. egyszerűen zseniális.

mostan

Igazi őszi meleg volt ma, pólóban voltunk kutyátsétáltatni és melegünk volt. Ma estére készítettem egy kis édességet magamnak, ez látható a fenti képen.Nem volt olyan finom, mint gondoltam h lesz, de rossz sem, és egészséges mégis édes. Ez akár egy verssor is lehetne.
A héten szétdolgoztam ismétcsak magam, elegem is volt az egészből, de tegnap kiszórakoztam  a bántalmakat, és tényleg elmúlt az egész. Leszarom ha suttognam a hátam mögött, mert ők a bunkók, és úgysem maradok már sokáig. Tegnap részegen tök elszomorodtam, h majd haza kell mennem, mert kezdem megkedvelni itt az embereket, és szerintem ők is engem, főleg ez a kis KIK-es család. Olyan jó ott dolgozni, laza és mindig vidám. Tegnap is csak 1 csaj húzott fel, aki nagyon nem odavaló volt, igazi kis picsa, de megszívta, mert még éjjel kettőkor sem dugta meg senki, egyedül állt a pultnál a kocsmában ahova aztán mi is mentünk. Én annyira berúgtam, de vicces voltam szerintem meg a többiek szerint is. Dobáltam az aprót, mondván h szarok a pénzre, meghívtam a pincért rövidezni, csomó borravalót adtam neki. gazdag dámának éreztem magam legalább 1 estére:D Táncoltunk is, egészen jó zene volt, úgy raktak mi minket fél 5 körül, h azért menni kéne. Meginvitáltam mindenkit egy kis afterpartyra hozzám, de nem lett belőle semmi, még jó is mert se poharaim, sem alkohol nincs itthon, csak 1 tequila. Jah és mindenkinek megmutattam a magyar füvemet, mert természetesen ez tök más mint az osztrák:D A lényeg h tök jó este volt, ma felkeltem, elmentünk pizzázni stb. most meg itthon relaxálás. szerintem megnézek valami filmet, már úgyis rég csináltam ilyesmit. éljenek a repülőgépalkatrészek meg akik csinálják:)

képek

                                                                               Jesus

                                                           kapaszkodás (gyönyörű)

                                                                  egy laza lazacsaláta

                                                                        the king

                                                       elmosódnak az árnyak..

                                                                 

                                                                csodás Börzsöny

                                                                           walk alone

                                                                             chill&love

                                                                            Pici a hős

dreamworld

Az elmúlt két napban rámtört az álomkór. Az egész úgy kezdődött, hogy pénteken meló után még elmentem a KIK-be dolgozni, aztán fentvoltunk reggelig, mert megismerkedtük a zenekar tagjaival és tök jófejek voltak, uh dumáltunk angol-német-magyar keverékül... Ezt is majd leírom, de most az álmok birodalmában lebegek még..
Szóval szombat és vasárnap dolgoztunk, és én mindkét nap kb 9 és 10 között elaludtam, annyira ki voltam ütve, h az durva. Köd borult az agyamra, és jött az álomjárat. Tudom, h egyszer az álmok fogják adni az ihletet valamihez, amit megcsinálok. Mármint egy könyvhöz vagy egy fotósorozathoz. Olyan kár h csak kis részére emlékszem, képek, érzések, de nem az egész sztori...
Á- van csak rosszat tudok álmodni szinte. Most is így volt, de ez az első volt, uh nem nagyon emlékszem...
Aztán az Atlanti óceán partján voltam és jött egy baromi nagy hullám, és mindent elárasztott. Menekültünk, hegyeket meg sziklákat másztunk, és aztán sikerült túljutni a veszélyzónán. De nagyon sokan meghaltak, egész népcsoportokat sodort el a víz. Aztán valahogy már pest környékén voltunk egy moziszerűségben, ahol mi voltunk a szereplők, ott volt mindenki, Flóra, Nóra, Ádi, Erika stb. és Andris is.  Valahogy mi mentünk be elsőkörben, ahol hipnotizáltak minket, minden elnémult, olyan csend volt mint az űrben lehet.. Azt próbálták ki rajtunk, h milyenek az emberek érzelmek nélkül.. Már nem emlékszem, h itt miket csináltunk, de aztán tudom hogy végül úgy döntöttek, h meghagyják az emberek érzelmeit, uh visszahipnotizáltak. Kimentünk, az Andrisék csak utánunk mentek be, és ő folyton bámult engem, de köszönni nem jöhetett oda, mert a Petra nem engedte. Aztán mégis odajött és mondta, h mennyire szép vagyok stb, én meg küldtem el, mert h Ádi szétveri, ha meglátja mit művel. Utána megint az Atlanti- óceán partján voltam, és mindenhol szép nyakláncok és képek voltak kirakva az áldozatok emlékére. És teknősök. Utána valami olyan vendéglátóegységbe kerültem, ahol a Berni dolgozott és mondta h be kell ugranom, mert nem bírja egyedül. A sütik, amiket ki kellett vinnem tök szarul néztek ki és nem mertem kivinni. Aztán pedig ott álltam talpig fehérben, csak a zoknim volt fekete és a cipőm narancssárga, és undorítóan néztem ki. Ennyi. Durva éjszaka volt, tisztára kivan az agyam:D

egyszerű lenne

Olyan könnyű lenne elveszni a mindennapokban... nem gondolkodni. mindig lefoglalni az agyam valamivel, lehet ez film, könyv, játék bármi. Benyomni az off-ot, elhallgat(tat)ni. de nem tehetem meg! És igen sokszor rohadt megerőltető elmenni futni meló előtt vagy után, vagy jógázni, sétálni, elmélkedni, vagy akár ezt a blogot írni.
 Egyszerűbb pizzát sütni, mint salátát csinálni. egyszerűbb filteres teát készíteni. Egyszerűbb nem ellenállni a kísértéseknek, telezabálni magam csokival vagy amit éppen megkívánok. Egyszerűbb más háta mögött beszélni mint a szemébe. Egyszerűbb butának is lenni és csukott szemmel járni, nem törődve semmivel ami a világban zajlik. nem bosszankodni, nem kifejezni a véleményed, nem megvédeni az értékeid és elveid. És ezt akarják! Kicseszettül ezt akarja valaki!
Olvastam egy cikket egy anyukáról, akinek 3 gyereke van, és kitett egy képet valahova, ahol sportcuccban pózol a 3gyerekkel, tök szép sportos alkata van, nem látszik a szülés stb... Erre kapta a több száz negatív kommentet, h az embereknek az ilyen nők miatt van rossz kedve, és h ő tuti alapjáraton ilyen stb. Ennyire fáj másoknak, h van valakiben erő és kitartás! Hogy felkel reggel 1 órával korábban csakhogy mozogjon! h nem evett egészségtelenül terhesen sem. Igen basszus ezvan, nem lehet bármit enni! valamit valamiért, amúgy is a túl sok étel csak pótlék. "most magambatömök egy kis szeretet".
Igazából totálisan nem erről akartam írni, hanem a mai napomról meg az otthon töltött időről. De valahogy összefüggenek a dolgok, csak nehéz összerakni. most nincs kedvem mesélni, sőt igazából semmihez. ezért is írtam ezt, h milyen könnyű lenne elhagyni magam. de tudom h holnapra visszatér az erő, csak most kicsit eltűnt. Megyek kicsit szakirodalmat olvasgatni, aztán alvás.. Namaste

.

apró darabokra hullok... aztán majd egyszer megint összrakom magam. csak 1 részt hagyok ki. kihagyom! elfelejtem,feladom.

smile

Ma nagyon király napot tartottam, olyan különleges volt... Mármint a hangulatom, megint éreztem azt a nagy nyugalmat, ami körülvesz, amit a természet ad. Igen, a természetet éreztem, sütött a nap, minden színes, olyan letisztult.. És beleszerettem egy zeneszerzőbe és egy költőbe. A költő: Arthur Rembaud, a zeneszerző: Jan A.P. Kaczmarek. (Nah meg Leonardo diCaprioba, de az már régi dolog...)
Most úgy nem is érdekel semmi más, hallgatom ezt a zenét, és annyira átérzem, minden egyes hang valamit súg, és én értem! Azért vagyok annyira elragadtatva ettől ,mert még nem volt ilyen. Nem találtam meg az igazit... de most! minden porcikámat átjárja. mint az élet.
Egy dolog van, ami mindig elszomorít, ami ma is eszembejutott: a természet értünk van, annyit ad nekünk, mi meg csak elveszünk.Ezt valahogy sosem fogom tudni megemészteni, ez az emberiséggel szemben érzett kiábrándultságom legfőbb oka. És még van 1 pár, de azt most nem sorolom fel.
Készült ma 1-2 fotó, az egyik az ősz színes oldala, a másik pedig a kopár, a rideg... hasonlít--

 csak nekem olyan, mint egy kis szornyecske?

minden,az igazi 100.

Minden elcseszett percnek
minden mozzanatnak
minden sétának
 minden pofáraesésnek
 minden kimondott szónak
minden beszélgetésnek 
minden képnek 
minden dalszövegnek
minden akkordnak
minden időnek
minden könnycsepnek
minden telefonfalhozdobásnak
 minden dühítő dolgonak
 minden csóknak, minden ölelésnek
 minden seggberúgásnak, minden hajtépsének
minden átsírt éjszakának
 minden álomnak
 minden valakivel töltött időnek
minden szeretleknek, minden gyűlölleknek, 
minden rohanásnak
minden utazásnak 
minden tükörbenézésnek
 minden falatnak, minden lélegzetvételnek
 minden szidalmazásnak,
 minden békítő szónak, minden kimondott szónak, minden ki nem mondott szónak 
értelme van.
Mert minden egy döntés, minden visz valamerre, minden arra visz, amerre menned kell. Végül rájössz h minden kellett ahhoz, hogy az legyél aki vagy. 
Minden izzadságcsepp, minden könnycsepp, minden vércsepp, minden esőcsepp, minden vízcsepp, minen ondócsepp.
 Minden a te életed. minden a te és ti életetek. Ami körülvesz.

KIK

ez még múltkor készült a kikben. hát nem cukik:D?

Cím: csend(es)élet 1,2,3

a 100. (és semmi extra)

Ez a 100. bejegyzésem. Ugyanúgy 99 kép van a flickremen, mert nem tudom mi legyen a 100.
Csak annyit akartam írni, h fuck the system. Most érzem igazán milyen felnőttnek lenni és fuck. fuck a munkába, az ismétlődő napokba. Most a relaxáció egy másfajta módját választottam: lementem és elszívtam egy cigit és ittam egy fröccsöt. Nem volt kedvem ma sehova menni, mert érzem h csak kukán ülnék. Ma pl. a meló végén a vizet a kukába öntöttem, ami már egy bizonyos szint. De 1 hét és megyek haza 5napra, pihenek és végre odabújhatok valakihez. Bár Boby is  jó partner, ma reggel is nagyon édes volt, tényleg a kutyák a legjobb arcok. Ma kölest ettem vacsira és nagyon finom volt, teleraktam mézzel mert megtehetem. Huh most nagyon lázadó estét tartok:D Najó inkább bebújok és megnézem a Downton Abbey új részét ha a rohadt indavideó betölt.
Így néz ki a fejem:

 ismét egy kis reggeli fényáradat...

 ez is reggel, hazafelé...

recept

Most csak szünetem van, de gyorsan bepötyögöm a mai uzsitreceptet h nehogy elfelejtsem:

narancs
répa
alma lereszelve
+fahéj+dió

mennyei uzsonna. a napom nem az. az egy rakás fos hülye alkoholistákkal. azt hiszik h a kórház h egy kocsma és kezd elegem lenni belőlük, remélem lassan hazaengedik őket. beszólogatnak meg bámulnak, azt hiszik mindenkinek csak rájuk van ideje. nah mindegy...

Annyira lefeküdnék olvasni meg aludni, de az jár az agyamban h jógázni kéne meg szakdogázni... csak ma fél 7kor keltem, én nyitottam, ott voltam fél 5ig, aztán mentem vezetni a Martinnal, vacsiztam és most ittvagyok és leesik a fejem. Persze ilyenkor jön a magányosságérzés is meg h ma ráálltam a mérlegre és rohadtul nem örültem annak, amit láttam, pedig amúgy leszarom, mert jól érzem magam mostanság, nyugodt vagyok és életvidám, meg azt is tudom h épül az izom, de akkoris. Most nem tudom h nem látom magamon vagy csak azért mutatott többet, mert estefelé volt már meg teljes ruházatban voltam... nem akarom h ez bármit is meghatározzon vagy hatással legyen a kedvemre, mert ott azért gondok vannak. de fejben kezdtem már 1-2 szabályt felállítani, h mit nem kéne.... pedig látom, h a vékonyság nem tesz bodoggá senkit, ugyanúgy ahogy a kövérség sem. Nemtudom, csak az h olyan jól vagyok mostanság, könnyednek érzem magam meg csinosnak és most ez egy kicsit lesokkolt.
 Végre kaptam egy olyan vizsgaidőpontot, ami jó, uh nemsoká hazautazom. Már összeírtam h miket kell elintéznem meg h kinek mit viszek, eléggé készülök. Hiányzik mindenki, jó lesz viszont látni néhányakat. :) Ma deszkával mentem át Nóráékhoz, durva volt, főleg h én is dombon lakom meg ők is, de közte persze le kell menni a prakba, majd ismét fel. De nagyon bejön, h már nem félek vele közlekedni, csak a nagy dombokról nem merek végig legurulni. Áhh lefürdök, és nemtudom még mi lesz, lehet h holnap korábban kelek, bár egésznapos leszek...


Ez az őszi csokor a szobámban:

Ez pedig a kedvenc fám a parkban, szeretem nézni a körülötte levő kör alakú árnyékot. még amikor süt a nap, akkor is olyan sötét. És középen van, mintha uralkoda, vagy védelmezne. attól függ hogy nézzük...